...
Fázom.
Dolce Gabbana. Extravagáns, erotikus, szemérmetlen.
Dior. Finom, lágy vonások. Gyakran bájos.
....
Nem érzem magam jól. Tele vagyok kis feszültség gumókkal. Hallgatom; “mama, ugye hallasz még?”
...
Hát elmondtam. Szétzilálnak az idegeim. De már jó hogy tudja. Talán csalódott. Jobb akkor is. Kurva vagyok.
Itt van. Ő!! MIT AKR????!!! TŰNJÖN INNEN TÜNÉS TÜNÉS!!! Kedves. Félek. Rettegek! Úgy remegek. Az egész testem remeg és bőg.. egy poharat nem bírok megfogni. Hánynom kell. Remeg a lábam is. Úristen, meghalok. Kell a macim!!! Azonnal kell a macim!!! Mit akarsz tőlem???
...
Anne Frank. Na én ezt nem bírom!!!! nem memfgy nem megy nem gmegy nem megy nem megy Őrületes rettegés fog rajtam erőt, hogy valaki átveszi fölöttem az uralmat.
Én vagyok Anne Frank reinkarnációja én vagyok anne frank reinkarnációja én vagyok anne frank reinkarnációja én vagyok anna frank reink....!!!!!! Szóval akkor ez a nyitja. Nem vagyok a magam ura. Uralkodnak. Fölöttem. Ezért vagyok ilyen.
Szóval Anne... megint jó tartozni valahová. Köszön neked, drága Mamutom hogy felnyitottad a szemem.
Félek hogy behódolok újra.. He-ro-i-nom. Most olyan kedves... szinte símogat.. jól esik.. de nem akarom.
Anne Frank.
